Megszületett :-)))

Esete 11 felé értünk be a kórházba, másnap 14:38-kor már a pocakomon pihent. Ami a köztes időben történt, azt egyenlőre hagyjuk. De a végeredmény tökéletes :-) A kórházban az az alapelv, hogy a gyereknek az anyja mellett a helye. Aludni nem tudtam sokat, és az első nap a zuhanyzás is kb 3 percre korlátozódott. A tejem beindult, Nikinek is megjött a hangja. Szombaton reggel én túlestem a varratszedésen ő pedig az orvosi vizsgálaton, és mindkettőnket hazaengedtek. 

Nagyon megható volt Gábor mellett sétálni a folyosón, akinek ott volt a kezében a kislányunk. Otthon megmutattuk neki a lakást - éppen aludt mondjuk - nagyon tetszett neki. Szerencsére jól érzi magát a kiságyában. Igenis nagyon izgalmas nézni, ahogy a kis csöppség alszik :-) Délután a mi ágyunkban szoptattam és utána is ott ragadt. Megható látni, ahogy Gábor ránéz; ahogy elalszanak egymás mellett. És már az első nap mindenféle érzés: rossz anya vagyok; minden nagyon jól megy; nem alszik sokat; eleget evett; melege van; fázik.... 

De alapvetően a boldogság. Még csak pár napos, mégis mintha mindig része lett volna az életemnek. Nem mosolyog, mégis tudom, hogy jó érzés neki a karjaimban lenni. Ösztönösen bízik bennem. Érzi, hogy mennyire szeretem. De ha esetleg nem, én elmondom neki napi párszor :-)))

És "mellesleg" jó úgy ébredni hajnalban a gyereksírásra, hogy ott van férfi, aki mindkettőnket tiszta szívéből szeret :-)

Mindenkinek azt kívánom, tapasztalja meg az érzést :-)

Most épp felébredt - márpedig az övé az elsőbbség.